Tájékoztató közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásának lehetőségéről és feltételeiről

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől és visszaélés bejelentést 2023. július 24-től az alapvető jogok biztosa által üzemeletetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

 

KÖZÉRDEKŰ/VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSEK KEZELÉSE


A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

A védett elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű/visszaélés bejelentés megtételekor a Bejelentőnek a nevét és a lakcímét kötelezően meg kell adnia, kérhet azonban anonimitást, azaz, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek át kell adni.

A bejelentést és mellékleteit – erre irányuló kérelem esetén annak személyes adatok nélküli kivonatát – az alapvető jogok biztosa 8 napon belül továbbítja az annak vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervhez (eljáró szerv).

Az elektronikus rendszer használatához az eljáró szervek – az első, hatáskörükbe tartozó közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásakor – levélben kapják meg az ún. regisztrációs kódot, melynek segítségével az Ügyintézés/Eljáró szervek menüpont alatt regisztrálniuk, majd bejelentkezniük szükséges.

Az eljáró szerv a vizsgálat során tett intézkedéseiről szóló tájékoztatását az elektronikus rendszerben rögzíti, melyről – kérés esetén – az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: AJBH) levélben is tájékoztatja a bejelentőt.

A bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonata – publikus kivonat – és elintézésének állása, továbbá az ügy lezárását követően a bejelentésben érintett és az eljárásra jogosult szerv elnevezése a honlapunkon mindenki számára hozzáférhető.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálja a közérdekű bejelentések hatóságok – eljáró szervek – általi kezelésének gyakorlatát, és kérelemre az egyes közérdekű bejelentések megfelelő intézését. Vizsgálja továbbá a Panasz tv. szerinti elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek működésének gyakorlatát, valamint kérelemre az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben megtett bejelentések megfelelő intézését.

A közérdekű/visszaélés bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, és közérdekű/visszaélés bejelentése intézésének felülvizsgálatát kezdeményezheti, ha

  • az eljárásra jogosult szerv a közérdekű/visszaélés bejelentést megalapozatlannak nyilvánítja,
  • a közérdekű/visszaélés bejelentő a vizsgálat eredményével nem ért egyet,
  • a közérdekű/visszaélés bejelentő álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű/visszaélés bejelentést nem vizsgálta ki teljeskörűen.

Veszélyeztetett bejelentőnek minősül – a rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közlő bejelentő kivételével – az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt fenyegető hátrányok. A veszélyeztetett bejelentő a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott bejelentő-védelmi támogatásokra jogosult. (Közérdekű bejelentő védelem)

 

ELJÁRÓ SZERVEKNEK
 

TÁJÉKOZTATÓ

Az elektronikus rendszer használatához az eljáró szervek – az első, hatáskörükbe tartozó közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásakor – levélben kapják meg az ún. regisztrációs kódot, melynek segítségével az Ügyintézés/Eljáró szervek menüpont alatt regisztrálniuk, majd bejelentkezniük szükséges. A regisztráció során célszerű olyan felhasználónevet, jelszót és email címet megadni, melyhez a kapcsolattartóként kijelölt, illetve távolléte esetén az őt helyettesítő személy folyamatos hozzáférése biztosított, tekintettel arra, hogy a továbbiakban a szervezet hatáskörébe tartozó közérdekű/visszaélés bejelentések benyújtásáról kizárólag elektronikus úton érkezik értesítés, és azok elintézése is ezen a felületen, a megadott felhasználónév és jelszó használatával történhet.

Az elektronikus rendszeren keresztül érkezett bejelentéseknél az eljáró szerveknek nincs lehetőségük az ügy áttételére. Amennyiben tehát a közérdekű/visszaélés bejelentés elintézésére nincs hatáskörük, vagy nem illetékesek, az erről szóló tájékoztatást a rendszerbe kell feltölteni, ezt követően az AJBH fogja megkeresni és a rendszerben rögzíteni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező eljáró szervet.

GYIK

  • Elfelejtett jelszó esetén mi a teendő?

Ügyintézés/eljáró szervek menüpontban az elfelejtett jelszó menüpont alatt igényelhet új jelszót, amelyet a rendszer az eljáró szerv által a regisztráció során megadott email címre fog küldeni.

  • Elfelejtett felhasználó név esetén mi a teendő?

Telefonon (06-1-475-7100, 06-80-215-000 zöldszám), illetve emailben – kozerdekubejelentes@ajbh.hu – keresse az AJBH-t.

  • Milyen dokumentumtípussal töltsem fel a választ?

Amennyiben az eljáró szerv további tájékoztatást az ügyről nem kíván adni úgy (válasz lezárással) zárólevélként, amennyiben további tájékoztatás feltöltését tervezi, úgy (információkérés/tájékoztatás) közbenső tájékoztatásként szükséges a dokumentumokat feltölteni. Az eljáró szervek – hiánypótlás (kérése) dokumentumtípus kiválasztásával – hiánypótlással is élhetnek a bejelentő felé.

  • Mi a teendő amennyiben nem tartozik a hatáskörünkbe a közérdekű/visszaélés bejelentés elbírálása?

Amennyiben az eljáró szerv hatáskörének hiányát állapítja meg az ügyben, úgy ilyen tartalommal szükséges a válaszlevelének (információkérés/tájékoztatás) közbenső tájékoztatás feltöltése. Ezt követően a hivatalunk gondoskodik az ügy áttételéről.

  • Kinek címezzem a választ?

Az eljáró szerv a bejelentő – és nem az alapvető jogok biztosa – számára nyújt tájékoztatást a védett elektronikus rendszerben rögzített válaszlevelében.

  • Már nem dolgozik az eljáró szervnél az a munkavállaló, akinek hozzáférése volt az elektronikus rendszerhez ezért nem kap a szerv értesítést új közérdekű/visszaélés bejelentés érkezéséről és az igényelt új jelszót sem kapja meg?

Telefonon (06-1-475-7100, 06-80-215-000 zöldszám), illetve emailben – kozerdekubejelentes@ajbh.hu – keresse az AJBH-t.

 

BEJELENTŐKNEK
 

TÁJÉKOZTATÓ

A közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásának módja

  • elektronikus úton az Ügyindítás menüpont segítségével;
  • ügyfélszolgálatunkon (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., bejelentkezésre a 06-80-215-000 (zöldszám) 06-1-475-7100 telefonszámokon), vagy honlapunkon elektronikus időpontfoglalás útján; vagy
  • területi irodáinkban személyesen, előzetes bejelentkezés alapján van lehetőség.

A személyes bejelentést az ügyfélszolgálati munkatárs rögzíti az elektronikus rendszerben.

Az eljárás illetékmentes, a bejelentéshez célszerű csatolni az annak elbírálásához szükséges iratokat.

A közérdekű/visszaélés bejelentés elektronikus úton történő benyújtása történhet Ügyfélkapus azonosítással, illetve azonosítás nélkül. Az azonosítás nélkül benyújtott bejelentések esetén az AJBH a bejelentőnek azonosító levelet küld. Az azonosítás kétféleképpen történhet: a levél átvételét követően a tértivevény AJBH-hoz történő visszaérkeztével, vagy azzal, hogy a (levelünkben megküldött) 8 jegyű ügyazonosító és a bejelentéskor megadott jelszava együttes használatával a bejelentő bejelentkezik honlapunkon (https://www.ajbh.hu) és az Ügyintézés/Folyamatban lévő ügyek menüpontok segítségével lekérdezi ügye állását, így az elektronikus rendszerben „benyújtott” státusza automatikusan „azonosítottra” módosul.

A benyújtást követően a közérdekű/visszaélés bejelentés nyomon követése az Ügyintézés/Folyamatban lévő ügyek/Közérdekű/visszaélés bejelentésemről érdeklődöm menüpont segítségével, a megküldött ügyazonosító és a bejelentkezéskor megadott jelszó használatával történhet.

A közérdekű/visszaélés bejelentés intézése

A bejelentésre vonatkozó eljárási szabályok:
Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket a Panasz tv. szerint kötelesek elintézni.
Ha a közérdekű/visszaélés bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a közérdekű/visszaélés bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni.

A közérdekű/visszaélés bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. A közérdekű/visszaélés bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a hat hónapot.

Az eljárásra jogosult szerv a közérdekű/visszaélés bejelentés elintézésekor - a minősített adat, illetve a törvény által védett titok kivételével - a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a közérdekű/visszaélés bejelentés elintézéséről a bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt közérdekű/visszaélés bejelentés vizsgálata mellőzhető.

Az azonosíthatatlan személy által tett közérdekű/visszaélés bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi. Kivételt képez ez alól az alapvető jogok biztosa által működtetett, védett elektronikus rendszeren keresztül, anonimitás kérésével benyújtott közérdekű/visszaélés bejelentés. A bejelentő AJBH felé történt azonosítását követően az eljáró szervhez már anonim módon megküldött bejelentés vizsgálata nem mellőzhető.

A fentiek alkalmazásától az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és az azonosíthatatlan személy által közvetlenül hozzá benyújtott közérdekű/visszaélés bejelentést is megvizsgálja, ha úgy ítéli meg, hogy a közérdekű/visszaélés bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A közérdekű/visszaélés bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

  • a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
  • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
  • az okozott sérelem orvoslásáról és
  • indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A bejelentőt - a rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közlő bejelentő kivételével - nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű/visszaélés bejelentés megtétele miatt.

A bejelentésre vonatkozó adatkezelési szabályok:

A közérdekű/visszaélés bejelentő személyes adatai - a rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közlő bejelentő kivételével - csak a közérdekű/visszaélés bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A közérdekű/visszaélés bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Ha az eljárásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a közérdekű/visszaélés bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a közérdekű/visszaélés bejelentés elbírálását megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

  • ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
  • alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Ha a közérdekű/visszaélés bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a közérdekű/visszaélés bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A közérdekű/visszaélés bejelentés intézése a védett elektronikus rendszerben

A közérdekű bejelentést és visszaélés bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (a továbbiakban: elektronikus rendszer) is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatokat kizárólag a közérdekű/visszaélés bejelentés kivizsgálása, valamint a közérdekű/visszaélés bejelentővel való kapcsolattartás céljából lehet kezelni.

Az elektronikus rendszerben kezelt személyes adatok továbbítására a közérdekű bejelentés intézése részben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

Az elektronikus rendszerben a közérdekű/visszaélés bejelentő azonosításához a nevét és lakcímét kell tárolni.

Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű/visszaélés bejelentést - ha a közérdekű/visszaélés bejelentő az azonosításához szükséges adatait rendelkezésre bocsátja - automatikusan egyedi azonosító számmal látja el.

Az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű/visszaélés bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát – publikus kivonat – és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvető jogok biztosa az AJBH honlapján mindenki számára hozzáférhetővé teszi. Az ügy lezárását követően a közérdekű/visszaélés bejelentésben érintett és - ha az nem ugyanaz - az eljárásra jogosult szerv elnevezését is hozzáférhetővé kell tenni.

Az elektronikus rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő rendelkezésére bocsájtott ügyazonosító és a bejelentő által megadott jelszó alapján a bejelentővel való kapcsolattartás biztosítható legyen, valamint a bejelentő számára biztosítsa a közérdekű/visszaélés bejelentés teljes tartalmának nyomtathatóságát és elektronikus formában történő rögzítését.

A közérdekű/visszaélés bejelentő az elektronikus rendszer útján az alapvető jogok biztosánál tett közérdekű/visszaélés bejelentése során kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető (anonimitás). Ebben az esetben az alapvető jogok biztosa a közérdekű/visszaélés bejelentést kivonatolja – anonim kivonat – annak érdekében, hogy az a közérdekű/visszaélés bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot ne tartalmazzon.

Az elektronikus rendszerbe érkező közérdekű/visszaélés bejelentést – anonim bejelentés esetében annak anonim kivonatát - továbbítani kell az eljárásra jogosult szerv számára.

Az eljárásra jogosult szerv a közérdekű/visszaélés bejelentés intézése részben meghatározottak szerint köteles a közérdekű/visszaélés bejelentést intézni azzal az eltéréssel, hogy

  • az eljárásra jogosult szerv az intézkedéseiről szóló tájékoztatást - ennek keretében a közérdekű/visszaélés bejelentés vizsgálatának mellőzéséről szóló tájékoztatást is - az elektronikus rendszerben rögzíti,
  • anonimitás kérése esetben
  • a közérdekű/visszaélés bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhet sor,
  • a közérdekű/visszaélés bejelentés vizsgálatát nem lehet mellőzni azért, mert a közérdekű/visszaélés bejelentő az eljárásra jogosult szerv számára nem azonosítható,
  • a közérdekű/visszaélés bejelentővel való kapcsolattartás kizárólag az elektronikus rendszer útján történhet,
  • az eljárásra jogosult szerv az AJBH-n keresztül kapcsolatba léphet a közérdekű/visszaélés bejelentővel, és kezdeményezheti a közérdekű/visszaélés bejelentő személyazonosságának felfedése nélküli kapcsolattartást.

Ha a közérdekű/visszaélés bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatairól való tájékoztatáshoz való joga gyakorlása során a közérdekű/visszaélés bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

Az elektronikus rendszerben a közérdekű/visszaélés bejelentéssel, az az alapján folytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni, azt követően törölni kell.

GYIK

Az alapvető jogok biztosa (AJBH) által működtetett, védett elektronikus rendszerben tett közérdekű/visszaélés bejelentésekkel kapcsolatban

  • Hogyan tudom eldönteni, hogy közérdekű/visszaélés bejelentést nyújtsak be vagy panaszt? Mi a különbség a kettő között?

A Panasz tv. szerint, a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.

A közérdekű/visszaélés bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

  • Hogyan tudok közérdekű/visszaélés bejelentést benyújtani az AJBH-nál?

Elektronikus úton az ügyindítás menüpont segítségével, a központi ügyfélszolgálaton, illetve a területi irodákban van lehetőség a közérdekű/visszaélés bejelentés védett elektronikus rendszeren keresztül történő benyújtására.

  • Van-e eljárási díja a közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásának?

Az AJBH eljárása díj és illetékmentes.

  • Mit jelent, hogy ügyfélkapus azonosítással vagy azonosítás nélkül nyújtom be a bejelentésemet?

A közérdekű/visszaélés bejelentés érdemi ügyintézéséhez minden esetben szükséges a bejelentő azonosítása (név és cím), amely adatokat kizárólag az AJBH kezeli, arra irányuló kérés esetén. Amennyiben ügyfélkapus azonosítás nélkül benyújtási módot választja, úgy azonosítása levél útján történik.

  • Mit tudok tenni, ha a csatolmányok nem állnak rendelkezésemre a számítógépemen, ezért nem tudom csatolni.

Ebben az esetben lehetősége van az ügyfélszolgálati munkatárs segítségével rögzíteni bejelentését a védett elektronikus rendszerben, amely során az Ön által fontosnak tartott dokumentumok csatolása is megtörténhet. Közérdekű/visszaélés bejelentéséhez csak a védett elektronikus rendszerbe belépve van lehetősége iratokat csatolni, vagyis az AJBH elektronikus levélcímére küldött dokumentumokat az AJBH nem tudja rögzíteni a közérdekű/visszaélés bejelentéshez.

  • Miért szükséges a nevemet, lakcímemet és email címemet megadni a közérdekű/visszaélés bejelentés azonosítás nélkül történő benyújtásakor?

A Panasz tv. 7. § (4) bekezdése szerint az elektronikus rendszerben a közérdekű/visszaélés bejelentő azonosításához a nevét és lakcímét kell tárolni. Az email cím megadása nem kötelező, azonban annak hiányában az elfelejtett jelszó pótlására nincs lehetőség.

  • Mit jelent az anonimitás?

A bejelentő kérhet anonimitást, azaz, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Azonban, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

  • Közérdekű/visszaélés bejelentésem nyomon követésére van-e lehetőség?

A közérdekű/visszaélés bejelentés nyomon követése az Ügyintézés/Folyamatban lévő ügyek/Közérdekű/visszaélés bejelentésemről érdeklődöm menüpont segítségével, a megküldött ügyazonosító és a bejelentkezéskor megadott jelszó használatával történhet.

  • Hogyan zajlik a közérdekű/visszaélés bejelentésem intézése?

A bejelentést és mellékleteit – erre irányuló kérelem esetén annak személyes adatok nélküli kivonatát – az AJBH 8 napon belül továbbítja az annak vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervhez (eljáró szerv). Az eljáró szerv a vizsgálat során tett intézkedéseiről szóló tájékoztatását az elektronikus rendszerben rögzíti, melyről – kérés esetén – az AJBH levél útján is tájékoztatja a bejelentőt.

  • Miért nem tudom lekérdezni az ügyem dokumentumait?

Az ügyazonosító és a jelszava együttes használatával tud bejelentkezni honlapunkon (https://www.ajbh.hu) és az Ügyintézés/Folyamatban lévő ügyek menüpontok segítségével van lehetősége az ügy állásának és a dokumentumainak lekérdezésére. Amennyiben jelszavát elfelejtette, úgy kérjük, hogy a „folyamatban lévő közérdekű/visszaélés bejelentések” oldalon az ügyazonosító és a képen látható kód megadását követően az „elfelejtett jelszó” menüpontra kattintson. A rendszer automatikus üzenetet küld és a megadott határidőn belül az ott megjelenő linkre kell kattintani, majd az ezt követően megjelenő oldalon az új jelszó két alkalommal történő megadása szükséges és a rendszer tájékozatja, hogy a jelszó módosítása sikeresen megtörtént, ekkor a „vissza a bejelentkezés oldalra” megjelenő szövegre kell kattintani, az ügy adatai és dokumentumainak elérése érdekében. Figyelem! Csak a levélben található link segítségével van lehetőség új jelszót megadni. Amennyiben nem sikerül, úgy ellenőrizze az esetleges elütést vagy a Caps Lock billentyű aktiválását.

Kérjük, ne zárja be azt a böngészőt melyben a jelszó változtatási folyamatot elindította. A levélben található hivatkozást azon az eszközön, abban a böngésző szoftverben nyissa meg amelyben a folyamatot elkezdte! Ha egy másik eszközön vagy egyéb böngészővel nyitja meg ezt a linket, a jelszó változtatási kísérlet, biztonsági okok miatt nem fog sikerülni.

Például: a  beépített biztonsági funkciók miatt nem működik a jelszó módosítás azokban az esetekben, amikor személyi számítógépen kezdi el a folyamatot és mobil telefonon, laptopon, vagy tableten folyatja, továbbá, akkor sem, ha például Chrome alkalmazással kezdi a jelszóváltoztatást, de más böngésző alkalmazásban (pl: Safari; Firefox; Explorer; stb.) nyitja meg a linket.

  • Elfelejtettem a jelszavamat, hogyan tudom megnézni az ügyemet?

Lásd előző kérdésre adott válaszban.

  • Miért kapok rendszerüzenetet?

Új dokumentum feltöltése esetén a rendszer üzenetben értesíti. Amennyiben nem azonosított módon nyújtotta be bejelentését, úgy a rendszerbe nincs lehetősége belépni ezért türelmét kérjük addig, amíg az AJBH tájékoztató levelének kézbesítése megtörténik. Az elektronikus rendszerben az eljáró szervek válaszlevele és az ügy rendszerben történő technikai lezárása egymástól eltérő időpontban is megtörténhet. Az ügy lezárásakor is küld a rendszer üzenetet, azonban amennyiben a Hivatalunk, vagy az eljáró szerv válaszát követően kap rendszerüzenetet Önnek további teendője nincs.

  • Miért továbbította az ügyemet az AJBH egy másik szervnek?

A Panasz tv. 10. §-a szerint az elektronikus rendszerbe érkező közérdekű/visszaélés bejelentést – a 9. § (1) bekezdése szerinti esetben annak kivonatát – továbbítani kell az eljárásra jogosult szerv számára.

  • Az ügy lezárását követően, amennyiben nem értek egyet az eljáró szerv válaszával mit tehetek?

A közérdekű/visszaélés bejelentés – arra jogosult által történt – kivizsgálását követően a bejelentő – az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében – beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, ha véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljeskörűen, ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, vagy ha a bejelentését megalapozatlannak tartották.

A kérelem alapján az alapvető jogok biztosa vizsgálja a közérdekű/visszaélés bejelentés megfelelő intézését. Ha a lefolytatott vizsgálat alapján visszásságot tapasztal, annak orvoslására ajánlást tehet az érintett, illetve annak felettes szervéhez.

  • Mit tehetek, ha az oldal angolul jön fel /továbbra sem tudok belépni/egyéb működési hibát észlelek?

Amennyiben továbbra sem sikerülne a belépés, egyéb technikai jellegű segítségként javasoljuk az Internet Explorer böngésző használatát. Google Chrome böngésző esetén hasznos lehet a ’Ctrl’+’Shift’+’Delete’ gomb egyidejű megnyomását követően a böngészési előzmények törlése is. Bővebb információért, vagy további segítségért kérem, hívja a 06-1-475-7100 vagy a 06-80-215-000 (zöldszám) telefonszámot.

 

KÖZÉRDEKŰ/VISSZAÉLÉS BEJELENTÉS INTÉZÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA


A közérdekű/visszaélés bejelentés – arra jogosult által történt – kivizsgálását követően a bejelentő – az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében – beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához:

  • ha véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljeskörűen;
  • ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet;
  • ha a bejelentését megalapozatlannak tartották.

A kérelem alapján az alapvető jogok biztosa vizsgálja a közérdekű/visszaélés bejelentés megfelelő intézését. Ha a lefolytatott vizsgálat alapján visszásságot tapasztal, annak orvoslására ajánlást tehet az érintett, illetve annak felettes szervéhez.

A felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtásának módja:

  • elektronikus úton az Ügyintézés menüpont segítségével panasz benyújtásával, vagy a panasz@ajbh.hu e-mail címre;
  • postai úton (levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.);
  • ügyfélszolgálatunkon (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.) és területi irodáinkban személyesen.

 

BEJELENTŐ VÉDELEM


A Panasz tv. 13. § szabályozása szerint minden, a közérdekű/visszaélés bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű/visszaélés bejelentés miatt kerül sor - a 6. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével - jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közérdekű bejelentőkkel szemben a közérdekű/visszaélés bejelentésre tekintettel tett hátrányokozás szankciója a hátrányt okozó intézkedés jogellenessé válása. Ez alapján további szankciók is alkalmazandóak. Így különösen:

  1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/A. §-ában foglaltak, miszerint  

 (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.

  1. Munkáltatói intézkedéssel szemben munkajogi lépéseket lehet tenni
    A munkavállaló a munkáltató döntésével szemben munkaügyi pert kezdeményezhet.

Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül – a rosszhiszeműen, valótlan adatot, vagy információt közlő bejelentő kivételével – az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű/visszaélés bejelentés miatt őt – a Panasz tv. 6. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – fenyegető hátrányok.

A természetes személy bejelentő, ha veszélyeztetettsége valószínűsíthető, jogszabályban meghatározott bejelentővédelmi támogatásokra jogosult.

Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jstv.) meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint. Bővebb tájékoztatásért (jogi segítségnyújtás feltételei, kérelem formanyomtatvány, jogi segítségnyújtók névsora, elérhetősége) keresse fel a https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-segitsegnyujtas oldalt.

A Jstv. szerinti támogatások köre

 A. A peren kívüli támogatások

A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.

B. Támogatás a polgári és közigazgatási eljárásokban

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

C. Támogatások a büntetőeljárásban

Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a Jstv. 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:

a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése;

b) a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése.

A fenti támogatás tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény. határozza meg.

 

ELKÜLÖNÍTETT VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSEK
 

A Panasz tv. 32. § (1) bekezdése alapján elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre

a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
b) a Gazdasági Versenyhivatal,
c) az Integritás Hatóság,
d) a Közbeszerzési Hatóság,
e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
f) a Magyar Nemzeti Bank,
g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
i) az Országos Atomenergia Hivatal és
j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására köteles kormányzati szervek kijelöléséről szóló 225/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint a végső előterjesztői indokolás rendelkezései alapján, a Panasz tv. szerint elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni:

a) Budapest Főváros Kormányhivatala a termékbiztonsági, műszaki engedélyezési feladatokkal összefüggő jogsértések, továbbá a fogyasztóvédelemmel összefüggő jogsértések,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv központi szerve az egészségügyi államigazgatási feladatokkal összefüggő jogsértések,

c) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszer-egészségüggyel, állategészségüggyel összefüggő jogsértések,

d) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv központi szerve a gyógyszerekkel, gyógyszer-engedélyezéssel, termékbiztonsággal összefüggő jogsértések,

e) az országos hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodással összefüggő jogsértések,

f) a Magyar Államkincstár az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések,

g) az országos környezetvédelmi hatóság a környezetvédelemmel összefüggő jogsértések,

h) a közlekedésért felelős miniszter a hajózással, a közúti közlekedéssel, a légiközlekedéssel, a vasúti közlekedéssel összefüggő jogsértések,

i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, a költségvetési csalásokat érintő események,

j) az Országos Rendőr-főkapitányság a fegyverek, pirotechnikai eszközök engedélyezésével összefüggő jogsértések, az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, a költségvetési csalásokat érintő események,

k) az országos természetvédelmi hatóság a természetvédelemmel összefüggő jogsértések fogadása érdekében.

A Panasz tv. 33. § (1) bekezdés alapján, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

A Panasz tv. 39. § alapján, visszaélés bejelentést az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A bejelentés kezelésére és elintézésére a törvény közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerére vonatkozó 2. alcímét kell alkalmazni.