Hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem

Az alapvető jogok biztosának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott feladatait az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság végzi.

Az alapvető jogok biztosának Ebktv. szerinti feladata az egyenlő bánásmód követelményének megsértése (diszkrimináció) miatt benyújtott kérelmek kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése. A törvényben meghatározott esetekben az alapvető jogok biztosa hivatalból is eljárást indíthat.

A törvény értelmében akkor sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha egy személyt vagy csoportot az egyenlő bánásmód törvényben felsorolt úgynevezett védett tulajdonsága miatt másoknál kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek. A törvény általában olyan tulajdonságokat sorol ide, amelyek jellemzően veleszületett, állandó, az egyén által megváltoztathatatlan vagy nehezen megváltoztatható, nem az egyén szabad döntésén múló tulajdonságok, helyzetek, amelyek a személyiség lényegi vonásai, csoportképzésre alkalmasak és előítéletek alapjául szolgálnak.

Kérelmet maga a jogsérelmet szenvedett személy, vagy a jogsérelmet szenvedett személyt, illetve személyek érdekvédelmét ellátó civil és érdekképviseleti szervezet nyújthat be.

Maga a jogsérelmet szenvedett személy az őt ért jogsérelem kivizsgálását kérheti (képviseletére bárkit meghatalmazhat). Amennyiben kiskorú személyt ér diszkrimináció, úgy a kérelmet a törvényes képviselője (szülő) nyújthatja be.

A hatósági eljárás lefolytatható lényegében a közszféra valamennyi szereplőjével szemben (pl.önkormányzatok, hatósági jogkört gyakorló szervezetek, közszolgáltatást végző szervezetek, a köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, közművelődési intézmények, egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, minden egyéb költségvetési szerv). Ezenfelül az egyenlő bánásmód követelményét köteles betartani az adott tevékenysége során mindenki, aki valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy árut forgalmaz, valamennyi munkáltató a foglalkoztatás során, ami azt jelenti, hogy a hatósági eljárás velük szemben is lefolytatható.

Nem folytatható eljárás családjogi, hozzátartozók közötti jogviszonyokban, vallási közösségek hitéleti tevékenységével összefüggésben, illetve csak meghatározott esetekben folytatható eljárás szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyokban.

Kérelmet az alábbi módokon lehet előterjeszteni:

- Írásban (papír alapon) aláírással ellátva postai kézbesítés útján az alábbi címre (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság 1387 Budapest Pf. 40.).

- Elektronikus úton a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (Dáptv.) meghatározott módon, az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír ) útján.

E-mail útján benyújtott kérelemre közigazgatási hatósági eljárás nem indítható.

- Személyesen az Alapvető Jogok Biztosának Panaszirodájában – a (06-1-) 475-7100; (06-1-) 475-7129 telefonszámokon kért előzetes időpontfoglalást követően - az ügyfélfogadás során jegyzőkönyvbe mondva és

- az ombudsman területi irodáiban.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- a kérelmező nevét és lakóhelyét (levelezési címét);
- a bepanaszolt (sérelmet okozó) szerv, személy nevét és címét;
- a sérelem bekövetkezésének időpontját;
- a sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények részletes ismertetésével és az azokat alátámasztó – rendelkezésre álló – dokumentumok csatolásával;
- milyen okból (milyen védett tulajdonsága miatt) érte a sérelem;
- az ügyben indított-e a kérelmező bíróság, vagy más hatóság előtt eljárást;
- a papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelmező aláírását;
- képviselet esetén a képviseleti jogosultság igazolását;
- közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet;
- beadványában tüntesse fel, hogy az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság eljárását kéri.

A jogsérelmet szenvedett személy mind a kérelem benyújtására, mind az eljárásban való képviseletére bárkit meghatalmazhat, ebben az esetben a képviselő részére adott meghatalmazást csatolni kell. A meghatalmazást két tanú előtt kell aláírni. A jogsérelmet szenvedett személy képviseletét elláthatja valamely civil és érdek-képviseleti szervezet is, akinek a meghatalmazáson túl az alapszabályát vagy alapító okiratát is csatolnia kell a kérelemhez.

Az alapvető jogok biztosának eljárásáért illetéket vagy szolgáltatási díjat nem kell fizetni. A kérelmező a kérelem elutasítása esetén is csak akkor kötelezhető az eljárási költségek viselésére, ha a rosszhiszeműsége az eljárásban megállapításra került.

Az alapvető jogok biztosa úgynevezett jogvitás közigazgatási hatósági eljárást folytat le, amelynek szabályait az egyenlő bánásmód törvény és az általános közigazgatási rendtartási törvény tartalmazza. A hatósági eljárás különbözik az alapvető jogok biztosának „klasszikus” ombudsmani eljárásától. A hatósági eljárásban mind a panaszos (kérelmező), mind pedig a bepanaszolt ügyfélként szerepel, mindkét felet ügyféli jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

A hatósági eljárás lefolytatásának határidejét jogszabály írja elő (főszabályként 75 nap). A hatósági eljárás csak akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 1 év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított 3 év még nem telt el.

Jellemző eljárási cselekmények lehetnek a következők: hiánypótlási felhívás kibocsátása, a bepanaszolt fél értesítése az eljárás megindításáról, nyilatkozattételre történő felhívás, tárgyalás tartása (ennek helyszíne főszabályként a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal), tanúk meghallgatása, szakértő igénybevétele, helyszíni szemle, a felek közt egyezség létrehozásának megkísérlése.

Az alapvető jogok biztosának Ebktv. alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárást befejező döntései a következők lehetnek:
- kérelmet visszautasító végzés: ha az eljárás törvényben meghatározott feltételei hiányoznak (pl. nem diszkriminációs ügyről van szó; a bepanaszoltra nem terjed ki az Ebktv. hatálya; a kérelem idő előtti vagy elkésett; az ügyet hatóság vagy bíróság már elbírálta)
- eljárást megszüntető végzés: pl. ha a kérelmet vissza kellett volna utasítani; ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott vagy kérelmét visszavonta;
- egyezséget jóváhagyó határozat: ha az ügyfelek között egyezség jött létre, amely megfelel az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak, kiterjed a teljesítési határidőre, valamint az eljárási költség viselésére is, és az ügyfelek az egyezség jóváhagyását és határozatba foglalását kérik. A határozatba foglalt egyezség közigazgatási úton végrehajtható.
- jogsértést megállapító határozat: ha az eljárás eredményeként megállapítható, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét
- kérelmet elutasító határozat: ha az eljárás eredményeként nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A jogsértés megállapítása esetén a következő szankciók alkalmazhatók a jogsértővel szemben:
- a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;
- a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltása;
- a jogsértést megállapító, véglegessé vált határozat nyilvános közzététele a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon;
- bírság kiszabása ötvenezertől hatmillió forintig terjedő összegben;
- külön törvényben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása.

Az alapvető jogok biztosának az Ebktv. alapján hozott döntése ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a döntéssel szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per kezdeményezhető.

Közigazgatási pert a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Alapvető Jogok Biztosánál írásban benyújtott kérelemmel lehet kezdeményezni. A közigazgatási per illetéke 30.000 forint, a kereseti kérelmet benyújtó felet tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett személy – ideértve az ügyfél jogi képviselőjét is – a kereseti kérelmet az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételével az AJBH K01 formanyomtatványon köteles benyújtani az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Hivatali Kapuján (KRID: 420418398) keresztül.