A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján

A magyarországi németek szervezett elűzetése a budaörsi lakosokat kényszerrel nyugatra szállító vonatszerelvény elindításával kezdődött. A kitelepítések hátterében a kollektív bűnösség elvének alkalmazása mellett az etnikailag homogén nemzetállamok megteremtésének szándéka állt, számos település nemzetiségi sokszínűségének megszüntetésével, határmódosításokkal és etnikai tisztogatásokkal. Az akkori döntéshozók figyelmen kívül hagyták a közös hazában élő német közösség emberi jogait, méltóságát és hazaszeretetét, semmibe vették mindazokat a németek által megalkotott elévülhetetlen szellemi, tárgyi és kulturális értékeket, amelyekkel Magyarország a korábbi évszázadokban általuk erősödött és gazdagodott.

Bár a hazai német közösség kitelepítéséről szóló döntés a közösség meggyengítését szolgálta, hosszú távon a történelem igazságot szolgáltatott: a kitelepítés tragikus eseménye identitáserősítő tényezővé vált a hazai németség körében. Napjainkban a magyarországi német közösség a kitelepítés miatt elszenvedett hatalmas embervesztesége ellenére, erős identitásának és összetartásának köszönhetően széles körben képes az Alaptörvényben és a nemzetiségi törvényben is rögzített oktatási és anyanyelvhasználati jogait gyakorolni, anyanemzetével kapcsolatokat építeni és ápolni.

Kívánom, hogy a magyarországi németek elhurcolására emlékezve évről-évre, nyugodt és konfliktusos időkben egyaránt tudatosítsuk magunkban, hogy a társadalom problémáiért egyes embercsoportokat felelőssé tevő, a pillanatnyi érdekek alapján hozott és az alapvető emberi jogokat nyilvánvalóan semmibe vevő döntések és öncélú politikai kommunikáció soha nem állta ki a történelem próbáját. Helyette abban érdemes hinnünk, hogy az őszinte egymás felé fordulás és a tevékeny együttműködés képes közösségeket megtartani és fejleszteni!