Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 6. § (1) bekezdése alapján elrendelt 2024. évi téli igazgatási szünet – figyelemmel a 2024. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló 537/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltakra – 2024. december 30. napjától 2025. január 1. napjáig tart.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az AJB-2640/2022. számon 2022 augusztusában kiadott jelentésében alapjogi visszásságot tárt fel annak kapcsán, hogy bár a rokkantsági ellátásban kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személyek részesülhettek, ennek ellenére a jogi szabályozás alapján mégis nyugdíjasnak minősültek és így alacsonyabb szintre csökkentett munkajogi garanciák vonatkoztak rájuk, ezért a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezésének módosítását kezdeményezte.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján elrendelt igazgatási szünet 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig tart.

Rendkívüli időkben, súlyos gazdasági és szociális válságok idején különösen fontos, hogy szem előtt tartsuk a társadalmi szolidaritást, a legkiszolgáltatottabb csoportok, így az idősek jogainak védelmét. A kinyújtott kéz, a segítség és a támogatás mellett az idősek méltóságának tiszteletben tartása, a megoldáskeresésbe való bevonásuk kulcskérdés ma is.

A nemzetiségi önkormányzatok közneveléssel, nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben gyakorolható egyetértési jogára vonatkozó, 2020. január 1-jétől történt Njt. módosítása a nemzetiségi jogok, valamint a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye sérelmének közvetlen veszélyével járó visszásságot idéztek- elő állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. Dr Kozma Ákos és Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet felkérték a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért felelős Helyettes Államtitkárát, hogy tekintse át a jelentésben felvetett, az Njt. 2020. január 1-jétől hatályos 27. §, 35. §-ainak módosításával összefüggésben feltárt szabályozási ellentmondásokat, hiányosságokat és fontolja meg a lehetséges jogszabály-módosítás előkészítésének kezdeményezését.

Sértette az egyenlő bánásmód követelményét és nemzetiségi származáson alapuló közvetlen diszkriminációt eredményezett az etesi temetkezési eljárás előkészítése- állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. Dr Kozma Ákos és Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet felkérték Etes Község Önkormányzatának polgármesterét és jegyzőjét, intézkedjenek annak érdekében, hogy a temetési helyek kijelölése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjen és a helyi gyakorlat ne álljon ellentétben a vonatkozó jogi rendelkezésekkel.

Mind formai, mind pedig tartalmi értelemben aggályos, amennyiben a kórházakban a felvételkészítés általános tilalmát belső házirendben rendelik el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy budapesti kórházat érintő ügyben. Dr. Kozma Ákos ombudsman – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásával összhangban – rámutatott az emberi méltóságot tiszteletben tartó, de a kórházakban fennálló állapot megvitatását biztosító egyensúly érdekében a betegek és a hozzátartozók tájékoztatásának fontosságára.

Az alapvető jogok biztosához a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az ún. károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

Ma huszonöt éve, az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzetiségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes szerint a nemzetiségi önkormányzati rendszer immár negyedszázados története bizonyítja: a Magyarország által a rendszerváltást követően választott út, vagyis a nemzetiségi közösségek egyéni és közösségi – így különösen az önkormányzati és kulturális önigazgatási – jogainak a lehető legszélesebb körben történő biztosítása helyes politikai és szakmai döntés volt, amelyet a magyarországi nemzetiségi politika nemzetközi elismertsége is alátámaszt.

A mai napon, december 10-én világszerte az emberi jogok napját, az emberi méltóság tiszteletén, a párbeszéden alapuló gondolkodást ünnepeljük. Az emberi jogok tartalma felett ugyan ma is számos fontos vita zajlik, de ebben a zajban sem szabad megfeledkeznünk közös értékeinkről, a példamutatás és a közösségek szerepéről. A jogvédelem minden esetben a jogtudatosságon alapuló felelősségvállalással kezdődik.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese állampolgári panasz alapján tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól Budakeszi város Álomvölgy nevű, Natura 2000 védettségű természeti területén az önkormányzat változtatási tilalma ellenére folyó területhasználat ügyében.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az alapvető jogok biztosának indítványára megsemmisítette Balatonföldvár Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatának két pontját, mivel azok az építési törvény felhatalmazásának kereteit túllépve a hatályos magasabb szintű szabályozással ellentétes „alövezetet” hoztak létre. A jövő nemzedékek szószólója azt kéri az önkormányzatoktól, hogy a Kúria döntését alapul véve vizsgálják meg rendeleteiket, és ha kell, módosítsák őket. A szószóló felhívja a megyei kormányhivatalokat, kezdeményezzék a balatonföldvári szabályozáshoz hasonló megoldást tartalmazó önkormányzati rendeletek módosítását.