null Áldozatközpontúság és interszekcionalitás a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes és a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szervezésében a terület hazai szakértői különleges szakmai műhelybeszélgetés keretében egyeztettek a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmével kapcsolatos jó gyakorlatokról. Az eseményen bírák, ügyészek, rendőrök, ügyvédek, az Igazságügyi Minisztérium, az Áldozatsegítő Központ, az Országos Kriminológiai Intézet vezetői és civil szervezetek munkatársai vettek részt, megosztva kapcsolódó szakmai tapasztalataikat és összegezve a téma aktuális kihívásait.

A közös gondolkodás legfőbb célja az igazságszolgáltatási, rendészeti, szakpolitikai szolgáltatások, projektek, kampányok azonosítása volt, amelyekre hazánkban és Európában is az áldozatok védelme és eljárásjogi szerepük megerősítése érdekében szükség lenne. A rendezvény szervezésében és megvalósításában a GYEM mellett kiemelt partner volt a kapcsolódó európai uniós projekt magyar tagja, a Háttér Társaság, valamint a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület.Nyitóbeszédében Szalayné Sándor Erzsébet elmondta: a témát 2020 óta kiemelt figyelemmel kíséri. Az elmúlt három évben 27 esetben foglalkozott olyan panasszal, amelyben a beadványozó kifejezetten gyűlölet-bűncselekményekkel, valamint azok „katalizátorcselekményeivel”, így a romló minőségű közbeszéddel, rasszista és antiszemita gyűlöletbeszéddel, szélsőjobboldali szervezetek csoportos, illetve vonulásos demonstrációival, tiltott önkényuralmi jelképek használatával és közösséghez kötődő kegyeleti helyek és emlékművek megrongálásával foglalkozott. Ezek kapcsán 8 kiemelt szakmai dokumentum született, amelyekben összesen 245 oldalon keresztül igyekezett meggyőzni a jogalkotókat és jogalkalmazókat egy hatékonyabb és emberközelibb rendszer, illetve eszközök felé való elmozdulásról.

A fentiekre is tekintettel 2022 decemberében kiemelt érdeklődés mellett, 150 résztvevővel zajlott „A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés aktuális kihívásai és lehetőségei – a büntetőjog eszközeivel és azokon túl” című hibrid (online és személyes jelenléttel megvalósított) konferencia. Az egyértelműen és egységesen pozitív szakmai visszajelzések után a szakértők jelezték, hogy a párbeszéd folytatására szükség lenne, észszerű volna a téma egyes részterületeinek a helyzetét részleteiben is áttekinteni. Erre biztosított jó lehetőséget az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló Counter Hate Projekt (https://www.udg.edu/en/projectes/counter-hate), amelynek célja a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatás javítása áldozatközpontú és interszekcionális megközelítés segítségével.

Az említett uniós program során hat tagállam szakértői és civil szervezetek feltérképezték és értékelték a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat és szakpolitikákat. A projekt magyar szakmai partnere a Háttér Társaság volt. A 2023 májusában megjelent kutatási eredmények (https://zenodo.org/record/7885567#.ZFDJwOxBzst) értékes betekintést nyújtanak az áldozatok és a kulcsfontosságú szakemberek tapasztalataiba, valamint bemutatják a területen működő civil szervezetek álláspontját is.

A jelentést követő második projektszakaszt minden országban egy műhelybeszélgetés vezette be, amely az áldozatok védelmével kapcsolatos jó gyakorlatokról szól. Ezen az érintett nemzeti intézmények és a civilek vitathatták meg a tapasztalataikat, valamint megfogalmazhatták, a szükségesnek ítélt további igazságszolgáltatási, rendészeti, szakpolitikai szolgáltatások, projektek, kampányok körét.

Az „Áldozatközpontúság és interszekcionalitás a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben” című július 3-i műhelybeszélgetés során a résztvevők a szakmai előadások mellett kiscsoportos és plenáris munkamódszereket alkalmazva tekintették át az áldozat-központú megközelítés lehetséges definícióit, az áldozatokat érintő speciális kihívásokat a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán induló büntetőeljárásokban, az áldozat-központúság érvényesülését, illetve érvényesülésének akadályait a hazai gyakorlatban. A résztvevők egy-egy szakmai előadást követően esetfeldolgozások során elemezték, hogy az interszekcionalitással kapcsolatos szempontok hogyan jelennek meg a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés során. A műhelybeszélgetés lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők megismerjék egymás nézőpontjait az áldozatokat érintő eljárásokkal, illetve intézkedésekkel kapcsolatban és olyan nemzetközi jó gyakorlatokat is, amelyek hazai implementációja elősegítheti a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos látencia csökkentését, illetve az áldozat-központú megközelítés még szélesebb körben való elterjedését, alkalmazását. A résztvevők és szervezők sokféle személyes és szakmai tapasztalatot, valamint számos érintetti kört reprezentáltak: a beszélgetésnek egyaránt témája volt a nők, a roma vagy más nemzetiségi, a zsidó, az LMBT közösséghez tartozó, a fogyatékossággal élő, a hajléktalan vagy menekült személyekkel szembeni erőszak és ennek áldozatai – egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Az eseményen megjelent szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a témában hosszú évekre visszamenően kiemelkedően jó együttműködés alakult ki az állami szervek és a civil szakmai szervezetek között, amelynek köszönhetően a jogi szabályozás már jelenleg is előremutató. Tennivaló a jogszabályokban lefektetett elvek és eljárási szabályok gyakorlati megvalósulása terén természetesen még akad, azonban a most megrendezett műhelybeszélgetés, és az ehhez hasonló szakmai találkozók ebben is segítséget jelenthetnek. Különösen fontos kihívásként nevesítették a hatékony és összehangolt büntetőjogi és tudományos fellépést, az áldozattal először kapcsolatba kerülő hivatalos szervek képviselőinek szakszerű, előítéletmentes és áldozatközpontú fellépését, a másodlagos viktimizáció megakadályozásának eszközeit, valamint a büntetőeljárások hozzáférhetőségével (sértetti jogok, közérthetőség, nyelvhasználat, mediáció) kapcsolatos intézkedéseket.