Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

2023. szeptember 7-10. között zajlott a FUEN (Federal Union of European Nationalities – Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) 67. kongresszusa Pécsen. A város tizenöt évvel a 2008. évi kongresszust követően immár másodjára adott otthont az európai nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb találkozójának. Az idei év magyar szervezőpartnere és házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata volt.

A Kodály Központban tartott ünnepélyes megnyitón a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes mellett Englenderné Hock Ibolya, az LdU elnöke, Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke, Péterffy Attila, Pécs polgármestere, Potápi Árpád János határon túli magyar közösségekért felelős államtitkár és Ritter Imre, az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. 

Az előadók nyitóbeszédeikben egyöntetűen hangsúlyozták a nemzeti kisebbségek aktív társadalmi szerepvállalásának fontosságát, amelyhez a megfelelő jogi környezet megteremtése, valamint a különböző kulturális identitásőrző törekvések jogalkalmazók és a társadalom részéről is megnyilvánuló támogatása is elengedhetetlen. A jelenlegi kihívásokkal teli időszakban fontos a közösségek elkötelezett együttműködése és közös gondolkodása helyi, regionális és európai szinten egyaránt. Ennek egyik mintája lehet a FUEN, amely a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában: 100 tagszervezetet tömörít 36 államból. A kisebbségek kulturális és oktatási jogai, a tagállamokban fellelhető jógyakorlatok és követendő példák, valamint a következő időszak prioritásainak meghatározása is megfogalmazódott a beszédek során. 

Az Ombudsmanhelyettes beszédében kiemelte: a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok. E jogok összessége nem a többség ajándéka és nem a kisebbség kiváltsága, és forrásuk nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem a mássághoz való jog, amely az egyéni szabadság és a társadalmi béke tiszteletben tartásán alapul. Felidézte, hogy 2023 különleges év a kisebbségi jogok szempontjából: két kiemelten fontos nemzetközi szerződés és egy magyar jogszabály kerek évfordulóját is ünnepelhetjük. Ezek a 70 éves Emberi Jogok Európai Egyezménye, a 25 éves Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, valamint a 30 éves nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. Mindhárom dokumentum látszólag időben és térben egymástól függetlenül létezik, de mindhárom csak egymásra vonatkoztatva tudja kifejteni az alkotói által előirányzott joghatását, és csak egymást kiegészítve tudja biztosítani a hatálya alá tartozó közösségek és tagjaik általános emberi és speciális nemzetiségi jogait. A köztük lévő hidat pedig csak a jóhiszemű jogalkalmazás építheti fel. 

Az ombudsmanhelyettes, aki egyben az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága tagja is, külön elemezte az elmúlt 25 év testületi munkáját és azokat a kihívásokat, amelyekkel a Tanácsadó Bizottság tapasztalatai alapján az érintett közösségek az elmúlt időszakban különösen sokszor szembesültek. Az aktuális kérdések elemzése után elmondta: „Ha a jövőbe, a következő 25 évre tekintünk, biztos, hogy társadalmaink ugyanolyan sokszínűek lesznek (ha nem még sokszínűbbek), mint ma. A társadalmi integráció eléréséhez mindannyiunknak meg kell tanulnunk alkalmazkodni és valóban el kell fogadnunk a nemzeti kisebbségeket, mint szerves és értékes részünket – ezt üzente az államoknak, és ezt üzeni Önöknek is a Tanácsadó Bizottság. Minden nemzeti kisebbség és a hozzájuk tartozó személyek társadalmaink részét képezik, de nemcsak a társadalmi, hanem a közösségek közötti sokféleséget is fel kell ismernünk és megfelelően kell kezelnünk.”

Az ünnepségen sor került a 2023. évi FUEN-díj átadására is, amelyet Renate Schnack, a Schleswig-Holstein németországi tartományból származó politikus és volt kisebbségi képviselő kapott, az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok érdekében végzett elkötelezett és odaadó munkájáért. A FUEN-díjat 2019 óta évente egyszer ítélik oda olyan személyeknek, akik aktívan tevékenykednek a kisebbségvédelem területén, és akik elhivatottan és elkötelezetten dolgoznak az őshonos és nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok fejlesztéséért és elismeréséért.

A késő délutáni órákban két panelbeszélgetésre is sor került, amelyek a „Kisebbségvédelem az EU szomszédságában – Perspektívák, lehetőségek és kihívások” és „Kisebbségek részvétele a demokratikus folyamatokban” témákat érintették.

Az első panelbeszélgetésen szakmai vitát folytattak Tomislav Žigmanov, a Szerb Köztársaság Emberi és Kisebbségi Jogokért és Társadalmi Párbeszédért felelős minisztere, Valentin Inzko, Bosznia-Hercegovina korábbi főképviselője, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, valamint Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség elnöke. A beszélgetést moderátora Adrian Zeqiri, a Koszovói Kisebbségi Kérdések Európai Központjának ügyvezető igazgatója volt. A szakemberek a nyugat-balkáni kisebbségek helyzetét tárgyalták át, felvázolva az országaikban tapasztalt jógyakorlatokat, valamint a legégetőbb problémákat. A beszélgetés során arra a következtetésre jutottak, hogy habár a jogi környezet sokszor adott, annak megértése és megfelelő alkalmazása a gyakorlatban hiányzik. Tapasztalataik azt mutatják, hogy habár bizonyos vidékeken a különböző etnikumú vagy vallású közösségek harmóniában is élnek, a politikai szintéren számos probléma jelenik meg. A beszélgetés központi témája volt, a nem csak balkáni államokra jellemző gyűlöletbeszéd problémaköre is, melynek sok balkáni államban a roma közösség van leginkább kitéve.

A második panelbeszélgetésen a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes mellett a részt vett Paul Videsott, a Bozen/Bolzano Szabadegyetem klasszikafilológia professzora, a Dél-Tiroli Etnikai Csoportok Intézetének tudományos igazgatója, Vizi BalázsNemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és Thomas Hieber ügyvéd. A résztvevők a saját szakterületük szempontjából és a munkájuk során szerzett tapasztalatok mentén vitatták meg a témát.

A kongresszus második napján az országos nemzetiségi önkormányzatok vezető tisztségviselői pódiumbeszélgetés keretében vitatták meg a nemzetiségi közösségek aktuális helyzetét és jövőképét, valamint a nemzetiségi jogi törvény alkalmazásának immár 30 éves tapasztalatait. 

A beszélgetés során szó esett az 1993-as Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény létrehozásának körülményeiről, a 2011-ben megszületett Nemzetiségek jogairól szóló törvény újdonságairól és a további korrekcióra szoruló részletszabályokról, a nemzetiségi intézményrendszer értékeiről, a legutóbbi népszámlálás előkészítéséről és várható eredményeiről, valamint a nemzetiségi oktatás és kultúra helyzetéről. A résztvevők külön is kiemelték az asszimiláció elleni erőfeszítések szerepét és a következő generációk iránti felelősségvállalás fontosságát. A beszélgetés moderátora Schubert Olivia, az LdU elnökhelyettese, a FUEN alelnöke volt.

A kongresszus nyitóünnepsége és a két szakmai panelbeszélgetés a https://www.youtube.com/watch?v=c8oSYuW1los&t=10940s, a pódiumbeszélgetés a https://www.youtube.com/watch?v=cTLDkbKpBGM linken tekinthető meg. A kongresszus szakmai anyagait megtalálhatják az eseménynek szentelt https://congress2023.fuen.org oldalon.

Fotók: Török Tamás (Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága) és Mihály László (FUEN)