Nemzetközi tevékenységünk

A hazai nemzetiségek helyzetének elősegítése érdekében szükségszerű a folyamatos nemzetközi kommunikáció és szakmai együttműködés a területen érintett szervezetekkel.

Az Ajbt. által biztosított hatáskörben a nemzetiségi jogterület számos lehetőséget kínál a nemzetközi fellépésre, a különböző regionális és nemzetközi szervezetek nemzetiségek kapcsán végzett tevékenységébe történő bekapcsolódásra, a nemzetiségek anyaországainak kormányzati és társadalmi szerveivel, illetve Budapestre akkreditált diplomáciai képviseleteikkel való rendszeres kapcsolattartásra.

A nemzetiségi biztoshelyettes legfontosabb nemzetközi partnerei:

ENNHRI - Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata (European Network of National Human Rights Institutions). Az ENNHRI a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények (NHRI-k) európai regionális szervezete, mely a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Hálózatának (GANHRI) tagja. Az ENNHRI célja, hogy segítse a nemzeti emberi jogi intézmények munkáját és elősegítse az emberi jogok védelmét és előmozdítását Európában.

Az ENNHRI feladatai közé tartozik:

  • A tagok közötti együttműködés erősítése.
  • Az emberi jogi kérdésekben való közös fellépés koordinálása.
  • Az emberi jogi helyzet javítására irányuló kezdeményezések támogatása.
  • Az emberi jogi normák és elvek érvényesülésének elősegítése.
  • Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága mellett működő GANHRI munkájának támogatása.

Az ENNHRI tagjai között szerepelnek ombudsmani intézmények, emberi jogi bizottságok és intézetek. Az FRA (Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) is együttműködik a nemzeti emberi jogi intézményekkel a hálózat révén és közvetlenül.


FRA - az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Fundamental Rights Agency) egy független uniós ügynökség, melynek célja az alapvető jogok uniós és tagállami szintű érvényesítésének és védelmének elősegítése. Az FRA tudományos tényeken alapuló tanácsokkal látja el az EU intézményeit és a tagállamokat, hogy intézkedéseik és jogszabályaik jobban tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.


Az FRA a következő feladatokat látja el:

  • Az alapvető jogokkal kapcsolatos szakértelem nyújtása az EU intézményeinek és a tagállamoknak.
  • Vélemények megfogalmazása az EU intézményei és kormányai számára az alapvető jogok védelmével kapcsolatban.
  • Adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése az EU intézkedéseinek az alapvető jogokra gyakorolt hatásairól.
  • Az alapvető jogokkal kapcsolatos kutatások és felmérések kezdeményezése.
  • Publikációk kiadása az alapvető jogokról és végrehajtásukról.
  • Éves jelentés kiadása az alapvető jogok helyzetéről az EU-ban.
  • Kommunikációs stratégiák és kampányok tervezése, valamint a civil társadalommal való párbeszéd előmozdítása.
  • Javaslatok megfogalmazása az alapvető jogok érvényesítését szolgáló mechanizmusokra.

Az FRA honlapján (fra.europa.eu) további információk találhatók az ügynökség munkájáról és kiadványairól.

Európai Ombudsman - az Európai Ombudsman az Európai Unió intézményeinek és szerveinek elszámoltathatóságát biztosító független és pártatlan szerv. Az ombudsman feladata a polgárok, vállalkozások és szervezetek által benyújtott panaszok kivizsgálása az uniós intézmények hivatali visszásságaira vonatkozóan, valamint a jó közigazgatási gyakorlat előmozdítása. Az ombudsman célja az uniós közigazgatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása. 2025 februárja óta a tisztséget Teresa Anjinho jogász, független emberi jogi szakértő, egyetemi oktató tölti be.

Az Európai Ombudsman feladatai röviden:

Panaszok kivizsgálása:

Az ombudsman az uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél előforduló hivatali visszásságokról szóló panaszokat vizsgálja ki.

Jó közigazgatás előmozdítása:

Az ombudsman proaktívan is felléphet a szélesebb körű rendszerszintű problémák feltárása és megoldása érdekében.

Ajánlások megfogalmazása:

Amennyiben a vizsgálat során hivatali visszásságot állapít meg, az ombudsman ajánlásokat fogalmaz meg a bepanaszolt intézmény számára a probléma megoldására.

Jelentéstétel:

Ha az ajánlások nem vezetnek eredményre, az ombudsman különjelentést nyújthat be az Európai Parlamenthez.


EQUINET - az európai egyenlő bánásmódért felelős szervek hálózata (European Network of Equality Bodies). Szakmai platformként szolgál az egyenlő bánásmódért felelős szervek közötti együttműködés, kapacitásépítés és egymástól való tanulás céljából az EU egyenlő bánásmódról szóló irányelveinek jogi értelmezése és gyakorlati végrehajtása, valamint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés megszüntetése terén.

A nemzeti egyenlő bánásmódért felelős szerveket az EU egyenlő bánásmódról szóló irányelvei alapján hozták létre. E jogszabályok előírják, hogy minden tagállamnak (legalább) egy egyenlő bánásmódért felelős szervvel kell rendelkeznie, amelynek feladata többek között független segítségnyújtás az áldozatok számára. Az egyenlő bánásmódért felelős szervek speciális hatóságok, amelyek személyzete képzett és tapasztalt a diszkriminációs ügyek kezelésében. Felhatalmazásukkal élve felléphetnek az életkor, fogyatékosság, nem, faj vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, valamint szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés ellen.

 

ECRI - A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance) az Európa Tanács emberi jogi szerve. Az 1994 óta fennálló szervezet célja a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és intolerancia elleni küzdelem az Európa Tanács országaiban.

E jelenségek ellen az ECRI alábbi módokon lép fel:

  • vizsgálja a releváns tagállami törvényhozást, politikákat és egyéb intézkedéseket, valamint ezek hatékonyságát,
  • javaslatokat tesz helyi, tagállami és európai szinten,
  • országjelentéseket ír, az ECRI ötéves periódusokban valamennyi tagországról jelentést készít. Ez a tagállam jogi vizsgálatán túl terepkutatást is magában foglal, amelyet egy bizalmas dialógus követ a tagállam kormányával
  • állásfoglalásokat tesz aktuális politikai és társadalmi események kapcsán
  • általános iránymutatásokat fogalmaz meg a tagországok számára,
  • figyelemmel kíséri a nemzetközi jog változásait.

Az ECRI jelenlegi magyarországi tagja Juhász Imre jogász. volt alkotmánybíró, akit a köztársasági elnök 2025. július 7-én az Alapvető Jogok Biztosának tisztségére jelölt.


IOM – Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration)

Az 1951-ben alapított IOM a migráció területén működő kormányközi szervezet, amely szorosan együttműködik kormányzati, kormányközi és nem kormányzati partnerekkel. 2023 októbere óta az IOM főigazgatója Amy Pope.

Az IOM 175 tagállammal, 8 megfigyelői státusszal rendelkező állammal és több mint 100 országban működő irodával elkötelezett, hogy elősegítse az emberséges és rendezett migrációt, hogy az mindenki számára előnyökkel járjon. Ennek elérése érdekében a kormányok és a migráns hátterű személyek számára egyaránt nyújt szolgáltatásokat és tanácsadást.

Az IOM a migráció rendezett és humánus kezelésének biztosításán dolgozik, ezáltal elősegíti a nemzetközi együttműködést a migrációs kérdésekben, hozzájárul a migrációs problémák gyakorlati megoldásainak kereséséhez, és humanitárius segítséget nyújt az arra rászoruló migráns személyeknek, beleértve a menekülteket és a belső menekülteket egyaránt.

Az IOM Alapokmánya elismeri a migráció és a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés között fennálló kapcsolatot, valamint a szabad mozgás jogát.

2016 óta az IOM az ENSZ rendszerének részeként működik, mint a humánus és rendezett migrációt mindenki javára előmozdító vezető kormányközi szervezet.

Az IOM a migrációkezelés négy átfogó területén tevékenykedik:

  • Migráció és fejlődés
  • A migráció elősegítése
  • A migráció szabályozása
  • Kényszermigráció

Az IOM 1991-ben alapított magyarországi irodája aktívan részt vesz a magyar kormány migrációs kérdések kezelésére irányuló kapacitásépítésében képzések, regionális és nemzetközi csereprogramok, konferenciák és kutatási projektek szervezésén keresztül. Az IOM budapesti irodája partnerségre lépett számos releváns nem kormányzati szervezettel, amelyek migránsokat és emberkereskedelem áldozatait segítik Magyarországon.

 

UNHCR – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (United Nations High Commissioner for Refugees) 1950. december 14-én hozta létre az ENSZ Közgyűlése. A Közgyűlés a menekültek védelmét szolgáló nemzetközi intézkedések irányításával és koordinálásával, valamint a kapcsolódó problémák megoldásával bízta meg a Főbiztosságot. A Főbiztosság elsődleges feladata a menekültek jogainak és jólétének védelme. Célja annak biztosítása, hogy mindenki szabadon élhessen azon jogával, hogy más országban menedéket vagy menekültstátuszt kérhet, onnan bármikor, önként hazatérhet, beilleszkedhet a helyi közösségbe, vagy tovább utazhat egy harmadik országba. Az UNHCR mandátuma a hontalanok támogatására is kiterjed. 2016-óta Filippo Grandi az ENSZ többször újraválasztott menekültügyi főbiztosa.

Az UNHCR 1989 óta működik Magyarországon. A kezdeti időszakban elsősorban Magyarország kormányzatát segítette a nemzetközi menekültjoggal harmonizált nemzeti jogszabályok megalkotásában, valamint a menekültellátó infrastruktúra kiépítésében.

Ma a szervezet magyarországi irodája az UNHCR Közép-Európai Regionális Képviseletének keretei között működik. A budapesti székhelyű Regionális Képviselet a térség nyolc államában fejti ki tevékenységét: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában.

Magyarországi tevékenységével az UNHCR a következő célokat kívánja megvalósítani:

  • Biztosítani a menedékkérők számára a lehetőséget, hogy hozzáférjenek a biztonságos magyarországi területhez az EU külső határai mentén (a magyar – ukrán, – szerb, illetve – horvát határon) és benyújthassák menedékkérelmüket,
  • Elérni, hogy a befogadás és az ellátás körülményei megfeleljenek az elvárt színvonalnak úgy a befogadó állomásokon, mint a menekültellátó rendszer többi intézményében, valamint, hogy az ott tartózkodó menedékkérők és menekültek tiszteletteljes bánásmódban részesüljenek, amely figyelembe veszi az életkorukból, társadalmi nemükből és sokszínűségükből fakadó különleges szükségleteiket,
  • Biztosítani a tisztességes és hatékony menekültstátusz-meghatározó eljárást, valamint azt, hogy a nemzeti jog előírásai és a menekültstátuszt megállapító hatóságok tevékenysége összhangban legyen a mérvadó nemzetközi normákkal és színvonallal,
  • Megtalálni a megfelelő tartós megoldást a menekültek számára, beleértve a hatékony integrációs és áttelepítési mechanizmusok kiépítését és különösen egy olyan befogadó társadalmi légkör kialakítását, mely elveti a rasszista és xenofób megnyilvánulásokat.


EBESZ – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe – OSCE)) A világ legnagyobb regionális biztonsági szervezete. Eredetileg az 1975-ös helsinki záróokmány alapján jött létre az EBEÉ (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) keretében. Célja a tagállamok közötti biztonság és együttműködés erősítése, valamint a konfliktusmegelőzés és -kezelés. Az EBESZ tevékenysége kiterjed a politikai-katonai, a gazdasági-környezetvédelmi és az emberi dimenzióra is.

Az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának feladata a kisebbségek jogainak védelme és előmozdítása az EBESZ tagállamaiban. 2024 decembere óta Christophe Kemp tölti be ezt a pozíciót.

Az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának feladatai közé tartozik:

  • A kisebbségi jogok védelme terén figyelemmel kíséri a kisebbségek helyzetét az EBESZ tagállamaiban, és intézkedik a jogaik megsértése esetén.
  • A párbeszéd elősegítése keretében közvetít a kisebbségek és a többségi társadalom között, és elősegíti a konstruktív párbeszédet.
  • A kisebbségi jogok érvényesülésének előmozdítása során javaslatokat tesz a jogszabályok javítására és az intézkedések hatékonyabbá tételére.
  • A tagállamok közötti együttműködés elősegítése terén yámogatja a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos információcserét és a legjobb gyakorlatok megosztását.

Számtalan esetben a nemzetközi kisebbségi jogi sztenderdeket ellenőrző, illetve országjelentéseket készítő testületek a biztoshelyettestől is kérnek olyan specifikus szakmai információkat, amelyek munkájukat segíthetik. Ezek a kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járnak, hiszen a hazai jogvédelem sok esetben kéz a kézben halad a nemzetközi jogfejlesztő tevékenységgel: más országok vagy testületek eredményei sok esetben közvetlenül is felhasználhatóak a biztoshelyettes munkája során.


Az Európa Tanács keretében született meg a nemzetiségi jogok érvényesülését garantáló két legfontosabb nemzetközi jogi dokumentum:

Mindkét nemzetközi egyezmény érvényesülését rendszeresen figyelemmel kísérik az Európa Tanács illetékes szakértői testületei.

Az ellenőrző látogatások alapján készített országjelentések és szakértői ajánlások, illetve a miniszterek tanácsának ajánlásai elérhetőek az Európa Tanács honlapján:

  • Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája: link
  • Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről: link


A fent bemutatott nemzetközi szervezetekkel, szakmai testületekkel, szakértőkkel és képviseleti szervekkel való folyamatos kommunikáció kiemelt fontosságú az ombudsmanhelyettes munkájában. A nemzetközi szakmai reprezentációt tovább erősíti Szalayné Sándor Erzsébet hazai és nemzetközi egyetemi tanári tevékenysége, aki egyúttal a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának állandó tagja.