null 3/2021. számú elvi állásfoglalás a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználatról

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes 2021. július 28-án kiadta 3/2021. számú elvi állásfoglalását a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználatról.

A nemzetiségi biztoshelyettes az állásfoglalást abból a célból adta ki, hogy bemutassa a saját nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat, a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezés és az ezekhez kapcsolódó más hatósági eljárások, különösen a hatósági igazolványok kiállítása területén a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat érvényesülésének komplex helyzetét.

A Magyarországon élő nemzetiségi közösségekhez tartozó személyek joga a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználathoz Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben biztosított alapvető jog. E jog levezethető mind az emberi méltósághoz, mind a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogból. A nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgár nemzetiségi identitásának, önazonosságának egyik alapvető eleme, hozzájárul annak megőrzéséhez, közvetve a nemzetiségi közösségek fennmaradásához. A nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat emellett szoros kapcsolatban áll a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvhasználathoz való jogával.

A nemzetiségi biztoshelyettes eljárása során az információgyűjtés módszere alapvetően a nemzetiségi közösségek képviselőivel és szakembereivel folytatott intenzív szakmai egyeztetések sora, valamint az érintettek írásbeli megkeresése útján történő tájékozódás volt.

Ennek keretében a nemzetiségi biztoshelyettes tájékoztatást kért az országos nemzetiségi önkormányzatoktól és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságától, a beérkezett válaszok feldolgozását követően megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a Kormány anyakönyvi ügyekért felelős tagját.

Emellett fontosnak tartotta a speciális tudományos megközelítések megismerését és bemutatását is, tekintettel erre, tájékoztatást kért a nyelvtudomány képviselőitől is, valamint számos tudományos műhelyt keresett fel és személyes egyeztetést folytatott az ott oktató és kutató szakemberekkel.

Az állásfoglalás érinti a hazai és nemzetközi példákat, így többek között a releváns hazai és európai uniós jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket, nemzetközi ajánlásokat, illetve a témában készült egyes tudományos értekezéseket is.

Vizsgálata során a nemzetiségi biztoshelyettes az alábbi témaköröket tekintette át tematikusan:

  • A nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat általános kérdései.
  • A nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezést érintő eljárási kérdések.
  • A nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezés szakmai és technikai feltételei.
  • Az országos nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezés során.
  • A névváltoztatás nemzetiségi jogi vonatkozásai.
  • Nemzetiségi anyanyelvhasználat az anyakönyvi eljárások során.
  • Nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat más hatósági igazolványokban.

Eljárása során a nemzetiségi biztoshelyettes számos olyan gyakorlati kérdéssel találkozott, amelyek a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat területén döntő mértékben befolyásolhatják a hatékony jogérvényesülést. Ugyanakkor a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználati jogok érvényesülésével összefüggésben a nemzetiségi biztoshelyettes strukturális problémákat nem tárt fel.

A nemzetiségi biztoshelyettes az elvi állásfoglalásban e területen a hazai nemzetiségi közösségekhez tartozó személyek hatékonyabb jogérvényesítésének előmozdítását célzó, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának, az országos nemzetiségi önkormányzatoknak és a Miniszterelnökséget vezető miniszter szorosabb együttműködését szorgalmazó javaslatokat fogalmazott meg. Az elvi állásfoglalás szakmai javaslatai főként a nemzetiséghez tartozó személyek, illetve az anyakönyvezés során eljáró tisztviselők, anyakönyvi szervek jogtudatosságának előmozdítására, a nemzetiségi nyelven való anyakönyvezés szabályainak részleges módosítására, illetve a nemzetiségi utónévjegyzékek online hozzáférhetőségére vonatkoztak.

Az elvi állásfoglalásban megfogalmazott megállapítások és javaslatok figyelmen kívül hagyása a nemzetiségi jogok sérelmével járhat.

Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.