null A feladatellátás megújuló szakmai és szervezeti keretei

Miközben a járványhelyzet és az annak kapcsán elrendelt rendkívüli intézkedések felülírták a szakmai kapcsolattartással, kulturális programokkal és kiemelt vizsgálatokkal kapcsolatos terveket, az infrastrukturális és személyi változások öt területen jelentősen átalakították a működés körülményeit is, ezzel pedig új lehetőséget adtak a tevékenység jövőbeli jelentős fejlesztésére.

1. A 2020. január 1-je óta hatályos, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény alapján 2020. április 15-ig valamennyi munkavállaló új álláshelyi besorolást kapott, ezzel párhuzamosan pedig az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére a jogalkotó tíz év után jelentős bérfejlesztést hajtott végre az intézményben. Ez a Hivatal munkatársai számára biztosabb munkakörnyezetet, családjaik számára pedig kiszámíthatóbb jövőt jelent.

2. Az alapvető jogok biztosa 2020. augusztus 7-én kiadott, SZMSZ-t módosító utasításával megszüntette a nemzetiségi jogterületen 2012. január 1-je óta fennálló szervezeti kettéosztottságot. Ettől az időponttól a biztoshelyettes hatáskörébe tartozó feladatok szakmai, adminisztratív és koordinációs előkészítését, a feladatok folyamatos ellátását a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága biztosítja. Az ennek részeként működő Nemzetiségi Jogi Osztály feladata elsősorban a beadványokkal és vizsgálatokkal kapcsolatos szakmai anyagok előkészítése, a biztoshelyettes információszerző és felvilágosító tevékenységében való aktív közreműködés. Az immár egységes Titkárságon jelenleg egy szociális munkás és tíz jogász dolgozik, többen speciális szakirányú végzettséggel is rendelkeznek (szociálpolitikus, esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő, mentálhigiénés szakember, PhD a büntetőtudományok és nemzetközi jog területén), valamint nemzetiségi nyelveket is beszélnek.

3. 2020. augusztus 28-án befejeződött a Hivatal átköltözése ideiglenes feladatellátási helyéről a 21. századi igényeknek is megfelelő, teljes körűen felújított székházba. A nemzetiségi biztoshelyettes kollégái ezentúl modern és biztonságos munkaszobákban láthatják el feladataikat, önálló konferenciaterem és kézikönyvtár is a Titkárság rendelkezésére áll, a partnerekkel közös munka és a szakmai kapcsolattartás kiváló új helyszíneiként.

4. Az Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló, T/13631. számú törvényjavaslatot 2020. november 10-én terjesztette be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága. A tervezet az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH), ezzel pedig az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárásokat a Hivatalba kívánta integrálni, valamint javaslatot tett a beadványok új eljárásjogi és ügyviteli rendjére. Ennek alapján valamennyi, diszkriminációs esetet tartalmazó ügyben automatikusan az új Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság jár el, amennyiben a beadványozó nem kifejezetten ombudsman-típusú eljárás megindítását kérte. 
A javaslattal kapcsolatban az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága már a benyújtást követően professzionálisan azonosította a rendelkezések nemzetiségi jogterületre ható kockázatait. Amíg ugyanis korábban a nemzetiségi biztoshelyettes és az EBH között partneri együttműködés és munkamegosztás volt ezen – elsősorban, de nem kizárólag a roma közösség tagjait érintő – ügyekben, a tervezet ezt egyoldalúan módosította volna. A törvényjavaslat által bevezetni tervezett rendelkezés eredeti formájában csorbította volna a 2012 óta kialakított és magas hatékonyságú ombudsmantípusú nemzetiségi jogvédelmi tevékenységet azzal, hogy a nemzetiségi alapú diszkriminációs ügyeket egy automatizmus révén elvonta volna a biztoshelyettestől, azokkal kapcsolatban csupán konzultációs jogokat biztosított volna számára.
Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága határozott és szakmailag megalapozott kérésének megfelelően a tervezet jelentősen megváltozott, a 2020. december 3-án kihirdetett és 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítás az említett automatizmus alól speciális kivételt enged. A nemzetiségi alapú diszkrimináció tilalma kettős alaptörvényi (XV. cikk és XXIX. cikk) védelme miatt szakmai és munkaszervezési okokból a nemzetiségi biztoshelyettes tehet javaslatot az alapvető jogok biztosa számára arról, hogy az érintett speciális ügyeket az ombudsmantörvény vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárásrendben kell-e vizsgálni, vagyis arról, hogy az ügy a Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkárságára vagy a Hivatalon belül felállított Egyenlő Bánásmód Főigazgatósághoz kerüljön.

5. A fenti jogszabály-módosítás külön garanciális elemet is tartalmaz a nemzetiségi jogterülettel kapcsolatban. A Főigazgatóság a nemzetiségi tartalmú ügyekben a nemzetiségi biztoshelyettessel köteles együttműködni. A törvény hatályba lépését követő SZMSZ-módosítás megerősítette a nemzetiségi biztoshelyettes szakmai irányítási jogosultságait. Az egységes joggyakorlat érdekében a nemzetiségi biztoshelyettes a Főigazgatóság kérésére vagy saját kezdeményezésre – a hatósági eljárás integritásának sérelme nélkül – szakmai álláspontot alakíthat ki és véleményt nyilváníthat a Főigazgatóság hatáskörébe tartozó nemzetiségi ügyekkel kapcsolatban. A biztoshelyettes soron kívüli tájékoztatást kérhet a nemzetiségi jogterületet is érintő ügyek eljárásának menetéről, eredményeiről, egyéb releváns körülményekről a Főigazgatóság vezetőjétől az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti beszámolási kötelezettségének teljesítése érdekében, illetve a nemzetiségi jogterületet érintő éves beszámoló elkészítését megelőzően.  

A hatékony szakmai munka további garanciális eleme, hogy a biztoshelyettes az ombudsmantörvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében írásbeli tájékoztatást kérhet, illetve személyes egyeztetést kezdeményezhet a 2020 február óta a Hivatal keretei között működő Rendészeti Igazgatóság vezetőjével, illetve a Rendészeti Főosztály vezetőjével a szervezeti egység nemzetiségi tartalmú ügyei eljárásának menetéről, a tapasztalatokról, a kapcsolódó problémákról, eredményekről.

A fenti öt pontban összefoglalt változások tényleges hatásai objektív módon csak hosszabb távon lesznek értékelhetők, amikor a szabályozási környezet mellett a támogató gyakorlat is kialakul