Tizenkét év a nemzetiségi jogvédelemben – mandátumzáró konferencia - NJBH
null Tizenkét év a nemzetiségi jogvédelemben – mandátumzáró konferencia
A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó Biztoshelyettes Titkársága „Tizenkét év a nemzetiségi jogvédelemben – a kihívások, a lehetőségek és a párbeszéd évtizedének tapasztalatai” címmel, közel száz partner részvételével 2025. szeptember 19-én konferenciát rendezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. A rendezvényre abból az alkalomból került sor, hogy 2025. november 3-án véget ér Szalayné Sándor Erzsébet tizenkét éves megbízatása nemzetiségi biztoshelyettesként: mandátumának vége előtt, egy utolsó találkozó keretében szakmai partnereivel közösen kívánta áttekinteni az elmúlt tizenkét év legfontosabb eseményeit és eredményeit, ebben a formában megköszönve valamennyi érintett együttműködését.
Az elmúlt tizenkét év közel sem a kiegyensúlyozott és csendes események időszaka volt: számos kihívás érte a hazai nemzetiségeket, amelyek rövid- és hosszú távon is nyomokat hagytak a közösségek életében. A krízisek azonban minden alkalommal lehetőséget is hordoztak. Legyen szó akár a jogalkotásról, a jogalkalmazásról vagy a jogvédelemről, a régen velünk élő és az új problémák is a megoldások intenzív keresésére, párbeszédre, egymás szempontjainak megismerésére, hasznos kompromisszumokra és új partnerségekre sarkalltak mindannyiunkat.
Napjainkra a nemzetiségi jogterület a fentiek hatására is a magyar jogrendszer egyik legösszetettebb szegmense lett. Stabil történelmi és széleskörű társadalmi megalapozottsága folyamatos és dinamikus megújulási képességgel párosul: egyszerre érzékeny és erős szabályozási környezet, amely közel egymillió érintett hatékony jog- és érdekérvényesítéséhez szolgáltat alapot.
A nemzetiségi biztoshelyettes az elmúlt tizenkét évben intenzív és folyamatos szakmai párbeszédet folytatott a tizenhárom hazai nemzetiségi közösség, valamint a nemzetiségi jogokkal, illetve egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó tudományos, egyházi és civil szervezetek képviselőivel. A felmerült egyéni és közösségi panaszok, a megoldás érdekében folytatott személyes egyeztetések, a kerekasztal-beszélgetések, a közös értékeinket bemutató kulturális események, valamint a tisztázást érdemlő jogi és társadalmi kérdéseket felvállaló konferenciák révén hosszú távú partnerségek és kölcsönösen hasznos együttműködések alakultak ki.
A közel száz fős rendezvény egy utolsó szakmai találkozás és búcsú is volt egyben. A rendezvényen nagy számban képviseltették magukat a hazai nemzetiségi közösségek választott képviselői, a nemzetiségi jog területén dolgozó kormányzati szakemberek, szakpolitikusok, illetve az érintett civil szervezetek.
A konferencia résztvevőit elsőként Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, egyben megválasztott alkotmánybíró köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy ombudsmanként mindig számíthatott a nemzetiségi biztoshelyettes kiváló szakmai alapokon nyugvó munkájára. Elismerésének és köszönetének jeléül Szalayné Sándor Erzsébet részére a Justitia Regnorum Fundamentum díjat adományozta és adta át.
Ezt követően Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója elevenítette fel hosszú időre visszanyúló szakmai kapcsolatát a biztoshelyettessel, kiemelve azt, hogy a jövő nemzedékek jogainak védelme számos tekintetben összefonódik a nemzetiségi jogok védelmével. Hangsúlyozta: zavartalan biztoshelyettesi szakmai együttműködésük mindkét jogterületen elősegítette jogvédő munkájuk hatékonyságát.
A biztos és biztoshelyettes beszéde után került sor Szalayné Sándor Erzsébet mandátumzáró előadására. A biztoshelyettes meghatódva köszöntötte a megjelenteket, beszédében kiemelte, hogy az eltelt bő évtized szakmai munkájának összefoglalása lehetetlenre vállalkozás lenne. Ehelyett hangsúlyozta munkatársainak és szakmai partnereinek szerepét és érdemeit a nemzetiségi jogok védelme terén végzett munka során, a közel háromezer oldalnyi szakmai dokumentum megszületésében és a számtalan rendezvény, szakmai találkozó megszervezésében. A konkrét ügyek és szakmai anyagok részletes elemzésére természetesen nem tudott kitérni, csupán néhány statisztikai adat bemutatásával jelezte a 2013 óta kiadott közös jelentések, elvi állásfoglalások és jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevelek jelentőségét, valamint eddig megismert hatásait. Az ügyforgalom tekintetében is csak a leglényegesebb szempontok kiemelésével illusztrálta, hogy biztoshelyettesi munkája során milyen megoszlásban foglalkozott a kulturális és nyelvi jogok, az önkormányzati jogok, a nemzetiségi nevelés-oktatás, a szegregáció és az egyenlő bánásmód kérdésköreivel.
Következő felszólalóként Kádár Tamás az Equinet (European Network of Equality Bodies/Egyenlő Bánásmód Szervek Európai Hálózata) társigazgatója tekintett vissza a nemzetiségi biztoshelyettessel közös munkájára, amely elsősorban a roma közösség, mint különösen hátrányos helyzetű kisebbség védelmét célzó európai szintű kezdeményezésekben folytatott együttműködések keretében volt jelentős. Emellett hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi biztoshelyettes a Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának rendes tagjaként is hozzájárult a nemzetiségi jogok védelméhez.
Ezt követően Sztojka Attila országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte a konferencia résztvevőit és mondott köszönetet a biztoshelyettes áldozatos szakmai tevékenységéért, különös tekintettel a hazai roma közösséget érintő jogvédő munkájára. Hangsúlyozta, hogy roma nemzetiségű, hátrányos helyzetű honfitársaink felzárkóztatása terén az elmúlt évek során elért eredmények ellenére még számos kihívás áll előttünk és ezek feltárásában, a panaszok kivizsgálásában, illetve az érintett felek párbeszédének szorgalmazásában – valamint az erre szolgáló szakmai fórumok biztosításában – Szalayné Sándor Erzsébet tizenkét éves mandátuma során elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felelevenítette a biztoshelyettessel folytatott együttműködése pillanatait, kiemelve, hogy számtalan közös rendezvény, nemzetiségi program, szakmai párbeszéd és jogalkotási egyezetetés során győződött meg Szalayné Sándor Erzsébet elkötelezettségéről valamennyi hazai nemzetiségi közösség jogainak védelme iránt.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében Ritter Imre országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke mondott köszönetet az elmúlt években kialakított példaszerű szakmai együttműködésért. Kiemelte, hogy ez a kooperáció a nemzetiségi szószólók és a nemzetiségi képviselő számára biztos hátteret jelentett a nemzetiségi jog kérdéseiben való kormányzati egyeztetések során, illetve azt, hogy a nemzetiségi közösségeiket érintő kihívások és jogalkalmazási visszásságok azonosítása, valamint azok lehetséges megoldása terén is minden esetben sikerült eredményes szakmai együttműködést – és emellett igazán jó emberi, partneri kapcsolatot – kialakítani. Reményét fejezte ki, hogy ez a magas színvonalú munka a jövőben is folytatódni fog a megválasztandó új nemzetiségi biztoshelyettes és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága között.
Az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége (ONÖSZ) nevében Hollerné Racskó Erzsébet, a szervezet elnöke, egyben az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője fejezte ki köszönetét a nemzetiségi önkormányzatok munkájának támogatásáért, a párbeszédet mindig előtérbe helyező tevékenységéért. Hangsúlyozta, hogy a Justitia Regnorum Fundamentum díjjal kitüntetett ONÖSZ számára nagy segítséget jelentett a biztoshelyettessel és munkatársaival kialakított, biztos alapokon nyugvó szakmai együttműködés.
Utolsó felszólalóként Englenderné Hock Ibolya, az Országos Nemzetiségi Tanács és Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt emelte ki, hogy az ombudsmanhelyettes által kiadott azon szakmai dokumentumok, amelyek a nemzetiségi oktatás-nevelés problémáival foglalkoznak, hasznos inputot jelentenek az Országos Nemzetiségi Tanács munkájához. A magyarországi német közösség nevében szólva annak fontosságáról beszélt, hogy a legnagyobb intézményhálózatot fenntartó nemzetiségként különösen fontos számukra az, hogy a nemzetiségi biztoshelyettes tevékenységében is kiemelt szerepet kapott az intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok munkájának figyelemmel kísérése, az esetleges panaszok feltására és vizsgálata. A korábbi felszólalókhoz hasonlóan ő is hangsúlyozta és megköszönte a biztoshelyettessel kialakított jó szakmai és emberi együttműködést és reményét fejezte ki, hogy ez a közös munka a jövőben is folytatódni fog.
Az ebéd előtti percekben egy meglepetés programra került sor, három rövid videóüzenet érkezett a biztoshelyettes számára: Petra Roter, a Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának jelenlegi elnöke, a ljubljanai egyetem tanára, Francesco Palermo, ugyanezen bizottság korábbi elnöke, az EURAC vezető kutatója, valamint Marián Török, a Szlovák Ombudsmani Hivatal volt főtitkára köszöntötték Szalayné Sándor Erzsébetet. Mindhárom nemzetközi szakember hálás és baráti szavakkal emlékezett meg a nemzetiségi biztoshelyettessel folytatott szakmai együttműködésükről.
Az ebédszünetet követően a nemzetiségi jogok kerekasztalával folytatódott a rendezvény. Felkért hozzászólóként Schubert Olívia a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke tartotta meg előadását. Beszédében a nemzetiségi jogok védelmének nemzetközi dimenziójára helyezte a hangsúlyt, kiemelve azt az egyedülálló szerepet, amelyet a FUEN mint ernyőszervezet tölt be, több mint száz tagszervezetet képviselve Európa-szerte.
A vitaindító előadást követően a biztoshelyettesi titkárság osztályvezetője, Kiss Balázs moderálása mellett kezdetét vette a nemzetiségi jogok aktuális kérdéseit áttekintő beszélgetés Sudár Ágnes a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának hivatalvezető-helyettese, Szabó Orsolya az Országos Szlovák Önkormányzat kabinetvezetője és Vízi Balázs az ELTE TK Kisebbségkutató Intézetének kutatóprofesszora részvételével. Az országos nemzetiségi önkormányzatok szakértő munkatársai a hazai nemzetiségi intézményrendszer működtetésével kapcsolatos gyakorlati kihívásokat elemezték, Vízi Balázs pedig a nemzetiségi jog alapkérdéseire vonatkozó elméleti kutatások, felmérések szükségességét hangsúlyozta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az utóbbi több mint harminc év során kialakult Magyarországon a nemzetiségi jogok biztosításának és ezek gyakorlati érvényesítésének egy olyan összefüggő hálózata, amelyben minden elem – így a nemzetiségek számára többletjogokat biztosító kormányzati törekvések, a nemzetiségek parlamenti képviselete, az egyedülálló nemzetiségi önkormányzati rendszer, az egyéni és közösségi nemzetiségi jogok érvényesítésének lehetőségei és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes tevékenysége – megtalálta a saját helyét és egymást erősítve működik. Valamennyi hozzászóló hangsúlyozta azonban, hogy a nemzetiségi közösségek érdekeit képviselő szervezetek és intézmények részéről szükséges az új kihívásokra való folyamatos reagálás, a megújulás képessége és ehhez elkerülhetetlen a fiatalok megszólítása, hiszen közülük fognak érkezni a jövő nemzetiségi jogi szakemberei. A vitába a kerekasztal résztvevői mellett hozzászólóként bekapcsolódott Hollerné Racskó Erzsébet az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Englenderné Hock Ibolya a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Lásztity Péró a Szerb Intézet igazgatója is.
A konferencia második kerekasztal-beszélgetésének témája a roma nemzetiségi kultúra, nevelés és oktatás volt. Sörös Iván, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztályának képviseletében, felkért hozzászólóként az előadásában kiemelte, hogy a társadalmi innovációs projektekből fenntartható szolgáltatásokat kell teremteni. Beszámolt a Roma integráció évtizede program, a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-2032, a nemzeti romastratégiák uniós keretrendszere és a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia 2011-2020 által elért tagadhatatlan eredményekről, de nem rejtette véka alá a továbbra is sürgetően megoldandó kihívásokat, feladatokat sem.
Előadását követően a biztoshelyettesi titkárság részéről Török Tamás titkárságvezető, főosztályvezető vezette a beszélgetést Eperjesi Tamás, a Kis-térség Fejlesztők Szakmai Egyesülete alelnökének, Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány kuratóriumi elnökének, Tordai Edina, a Tom Lantos Intézet roma programvezetőjének, valamint Szanyi Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat fejlesztési igazgatójának részvételével. A bemutatkozást követően a beszélgetés fókuszába a roma gyermekeket érintő iskolai szegregáció komplex kérdésköre került, különös tekintettel az egyházi fenntartásban lévő intézmények által betöltött, sokszor ellentmondásos szerepre. A különböző szempontokat képviselő beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy bár az inkluzív, integrált oktatás megteremtése jogalkotói és szabályozói célkitűzésként deklarált, annak gyakorlati megvalósítása során számtalan, egymással nem egyszer konfliktusban álló érdeket kell ütköztetni. Hatalmas kihívást jelent az intézményvezetők számára egyensúlyt teremteni a gyermekeik részére esélyteremtő és befogadó oktatást igénylő roma szülők, a minőségi oktatást, továbbtanulásra való felkészítést és tehetséggondozást elváró, többségi társadalomhoz tartozó szülők, a felekezeti oktatást és hitéleti nevelést elváró családok és a szabad vallásgyakorlás, illetve a szabad iskolaválasztás jogát hangsúlyozók elvárásai között. A kerekasztal konklúziójaként elhangzott, hogy mindez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan elkötelezett szakemberek, „helyi hősök”, akik kitartó munkával és fáradhatatlan párbeszéddel képesek arra, hogy a magas szinten kitűzött szakpolitikai célokat az adott közösség igényeihez, a területi adottságokhoz, az intézményi keretekhez és a demográfiai folyamatokhoz igazodva valósítsák meg.
A konferencia zárásaként a nemzetiségi biztoshelyettes megköszönte a felkért előadók hozzászólásait, a szakértők aktivitását és a rendezvény valamennyi résztvevőjének jelenlétét.