A szószóló részéről elhangzott többek között, hogy a városokban fokozottan koncentrálódnak az ügyek, feladatok, lehetőségek és mindezek következtében a problémák is, ezért a fenntarthatóság felé vezető úton szerepük megkerülhetetlen. Mivel a települések élhető működését, hosszú távú fenntarthatóságát alapvetően befolyásolja a jogi háttér és annak stabilitása, kiszámíthatósága, ezért fontos volna ezek tervszerű, átgondolt és hosszú távon állandóságot biztosító kimunkálása úgy állami, mint helyi szinten. Ez sajnos jelenleg nem jellemző. Fontos problémaként említette a társadalmi részvétel lehetőségeinek szűkülését, a társadalom értékrendjének gyakran nem megfelelő irányultságát, az együttműködés, szolidaritás hiányát. Társadalmilag fontos feladatként említette a három fenntarthatósági pillér (környezet-gazdaság-társadalom) kapcsolatának rendezését, megfelelő viszonyulásának kialakítását, valamint az ehhez szükséges paradigmaváltást. A hazai fenntarthatósági átmenet fontos szereplőjeként hivatkozott az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsra és fontos dokumentumként az általuk két évente készített fenntarthatósági jelentésekre. A probléma nagyságának érzékeltetésére említette a Gelencsér Andrással készített interjút, mely szerint a változás hiányában jelenlegi civilizációnknak, életmódunknak kb. 20-30 éve van már csak, utána nem lesznek erőforrások a fenntartására. A szabályozásnak tehát szigorodnia kellene jelenleg pazarló életmódunk megfékezése érdekében. Példaként említette a jelenleg második legszennyezőbb iparágat, a divatipart. 

A beszélgetés visszanézhető a Fenntartható Városok közösségi oldalán itt: 

https://www.facebook.com/fenntarthatovarosokpodcast/videos/523024202965545/

Az interjú elolvasható itt: https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/